Szavakban egyszerűen kifejezni képtelen vagyok e két részletnek gyönyörűségét. Annyira, annyira, annyira. Mindent megtestesít ami gyönyörű, ami szép, ami szomorú, ami bánatos, ami tökéletes, ami sejtelmes, ami baljóslatú, ami közönséges, ami kiváló, ami kétségtelen, ami kétségbe vonható, ami melankolikus, ami élénk, ami sírva fakaszt és ami nevetésre kelt.
------------------------------------------
Fogalmam sincs mit mondhatnék még, mit írhatnék mást, a forradalmár szellememet elnyomja az abszolutizmusom. várom a holnapot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése